F?vágány
F?vonal
Helyi érdek? vasút
Mellékvágány
Mellékvonal
Országos mellékvonal
Országos törzshálózati vasúti pálya
Országos törzshálózati vasútvonal
Szárnyvonal
Térségi vasút
Vasúti törzsvonal
Vasútvonal
Vicinális
Zsákvonal

F?vágány: a vasúti szolgálati hely minden vonatfogadásra kijelölt vágánya. Nem azonos a f?vonal fogalmával.

F?vonal (m?szaki): Magyarországon olyan vasútvonal, amelyen a vasúti pálya és annak tartozékai megfelelnek a következ? m?szaki jellemz?knek: a vasúti vágány normál nyomtávolságú; a kéttengely? vasúti kocsik megengedett tengelyterhelése legalább 18 t; az állomásoknak biztosított bejárati jelz?jük és ezeknek el?jelz?jük van; a fedezend? pontokat és a vonatok megállítására, illetve sebességének szabályozására kijelölt egyéb helyeket f?jelz?k fedezik; a váltókörzeteket ?rzik és az általános fékúttávolság legalább 700 m. A f?vonalak a mellékvonalakhoz képest nagyobb tömeg? vonatok gyorsabb közlekedését teszik lehet?vé. A f?vonal nem azonos a f?vágány fogalmával. A f?vonal fogalma m?szaki fogalom, a vonalon lebonyolított forgalom nagyságával, illetve a vonal jövedelmez?ségével a f?vonali min?sítés nem függ össze.

Helyi érdek? vasút (jogi): az 1880-ban született, helyi érdek? vasutakról szóló törvény alapján „oly vasutak, melyeknek f?czélja, hogy az illet? vidék forgalmi és közgazdasági igényeinek megfeleljenek." A hálózat b?vítése és az addig vasút nélküli területek bekapcsolása érdekében a kormány a helyi érdek? vasutak kiépítését végrehajtani szándékozó társaságok számára különféle pénzügyi kedvezményeket nyújtott. Emellett azt is lehet?vé tette, hogy ezek a vasútvonalak egyszer?bb m?szaki paraméterekkel épüljenek meg. Ennek eredményeképpen a XIX-XX. század fordulójára a magyarországi vasúthálózat s?r?sége az európai átlagot is meghaladta. A fogalom a ma használatosak közül - a vasúti közlekedésben és a hálózatban betöltött szerepe alapján - leginkább a térségi illetve az el?városi vasútnak feleltethet? meg, és nem keverend? össze a vasúti közlekedésr?l szóló törvényben meghatározott helyi vasúti pályahálózattal és a budapesti HÉV-vel sem. (A jelenlegi budapesti HÉV vonalainak egy része az egykori helyi érdek? vasutakra vonatkozó jogi, m?szaki tartalommal épült ki, és a HÉV rövidítés azt követ?en is megmaradt, hogy a budapesti városfejl?dés okán ezek a vonalak el?városi vonalakká lettek felfejlesztve).

Mellékvágány: a vasúti szolgálati helyek azon vágánya, amely nem fogad vonatokat. Közelebbi elnevezését rendeltetése (raktári, mosó-, tároló-, javítóvágány stb.) határozza meg.

Mellékvonal (m?szaki): Vasúti mellékvonal Magyarországon valamennyi vasútvonal, amelyen a vasúti pályák és tartozékaik m?szaki paraméterei nem felelnek meg a f?vonali vasúti pályákra és tartozékaikra vonatkozó el?írásoknak. Tehát azok a vasútvonalak, amelyeken a vasúti vágányok nem normál nyomtávolságúak, vagy amelyeknél a kéttengely? kocsik megengedett tengelyterhelése nem éri el a 18 tonnát, vagy az állomásoknak nincs biztosított bejárati jelz?jük és ezeknek el?jelz?jük, vagy a fedezend? pontokat és a vonatok megállítására, illetve sebességének szabályozására kijelölt egyéb helyeket nem fedezik f?jelz?k, a váltókörzeteket nem ?rzik vagy az általános fékúttávolság nem éri el a 700 métert. A mellékvonalak pályáinak és tartozékainak m?szaki paraméterei a f?vonalakhoz képest kisebb tömeg? vonatok lassabb közlekedését teszik lehet?vé. A keskeny nyomköz? vasutak például kivétel nélkül mellékvonalak. A mellékvonal nem azonos a mellékvágány fogalmával, és nem feltétlenül esik egybe a szárnyvonal fogalmával sem. A mellékvonal fogalma m?szaki fogalom, a vonalon lebonyolított forgalom nagyságával, illetve a vonal jövedelmez?ségével a f?vonali min?sítés nem függ össze.

Országos mellékvonal (jogi): A vasúti közlekedésr?l szóló törvény 2. számú mellékletében felsorolt vasúti pályák, ill. az azoknak megfelel? vasútvonalak. Az országos mellékvonalakhoz f?szabályként biztosítani kell a nyílt hozzáférést az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában honos valamennyi vasúti társaság számára, kivéve, ha a mellékvonal olyan el?városi vagy különálló helyi és térségi pályahálózat része, amelyen kizárólag vasúti személyszállítás folyik. Az országos mellékvonal jogi fogalom, amelynek jelent?sége kizárólag a mellékvonalat fenntartó szervezetben meglév? állami tulajdoni részesedéssel függ össze. Az országos mellékvonal jogi fogalma nem feltétlenül esik egybe a mellékvonal m?szaki fogalmával, és a mellékvonali min?sítésnek nincsen köze a vonal kihasználtságához vagy jövedelmez?ségéhez sem.

Országos törzshálózati vasúti pálya (jogi): a vasúti közlekedésr?l szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt vasúti pályák, ill. az azoknak megfelel? vasútvonalak. Ezek lehetnek a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat részei vagy az egyéb országos törzshálózati vasúti pályák közé sorolhatók. Valamennyi országos vasúti törzshálózati pálya kizárólagos állami tulajdonban áll, és kivétel nélkül nyílt hozzáférés? az Európai Gazdasági Térség vasúti társaságai számára. Az országos törzshálózati vasúti pályák tartozhatnak (m?szaki szempontból) f?- vagy mellékvonalakhoz, ill. törzs- vagy szárnyvonalakhoz is.

Országos törzshálózati vasútvonal (jogi): az 1880-ban született, helyi érdek? vasutakról szóló törvény alapján „oly vasutak, melyeknek f?czélja, hogy az illet? vidék forgalmi és közgazdasági igényeinek megfeleljenek." A hálózat b?vítése és az addig vasút nélküli területek bekapcsolása érdekében a kormány a helyi érdek? vasutak kiépítését végrehajtani szándékozó társaságok számára különféle pénzügyi kedvezményeket nyújtott. Emellett azt is lehet?vé tette, hogy ezek a vasútvonalak egyszer?bb m?szaki paraméterekkel épüljenek meg. Ennek eredményeképpen a XIX-XX. század fordulójára a magyarországi vasúthálózat s?r?sége az európai átlagot is meghaladta. A fogalom a ma használatosak közül - a vasúti közlekedésben és a hálózatban betöltött szerepe alapján - leginkább a térségi illetve az el?városi vasútnak feleltethet? meg, és nem keverend? össze a vasúti közlekedésr?l szóló törvényben meghatározott helyi vasúti pályahálózattal és a budapesti HÉV-vel sem. (A jelenlegi budapesti HÉV vonalainak egy része az egykori helyi érdek? vasutakra vonatkozó jogi, m?szaki tartalommal épült ki, és a HÉV rövidítés azt követ?en is megmaradt, hogy a budapesti városfejl?dés okán ezek a vonalak el?városi vonalakká lettek felfejlesztve).

Szárnyvonal (topológiai): olyan vasútvonal, amelynek egyik végpontján sem folytatása, sem csatlakozása nincs. A szárnyvonalak m?szaki szempontból lehetnek f?- vagy mellékvonalak is. A szárnyvonal lehet az országos törzshálózat része, de az országos mellékvonalak közé is tartozhat. A szárnyvonalak átlagos kihasználtsága a törzsvonalakénál általában alacsonyabb, mivel a szárnyvonalakon átmen? forgalom nincsen. A szárnyvonalak szerepe a törzshálózatról való lehordás és a hálózatra való felhordás. A szárnyvonalak egy része f?vonali, másik része mellékvonali m?szaki kiépítettségi színvonalú.

Térségi vasút (jogi): a vasúti közlekedésr?l szóló törvény szerinti pontos megnevezése térségi vasúti pályahálózat. A térségi vasúti pályahálózat térségi vállalkozói vasúti tevékenység céljára kijelölt vasúti pályahálózat, amely legfeljebb három megyét érint, vagy a hossza nem haladja meg a 400 kilométert. A térségi vasúti pályahálózatokat - a pályahálózat m?ködtet?jének m?ködési engedély iránti kérelme elbírálásával egyidej?leg - a Magyar Vasúti Hivatal jelöli ki. A térségi vasút jogi fogalma az EU-jog regionális vasút fogalmának felel meg. A térségi vasutak általában egy-egy meghatározott, viszonylag kisebb földrajzi területen jelentkez? szállítási igények kielégítését szolgálják. A magyar vasúti jogi el?zményük a XIX. századi helyi érdek? vasút, amelyeket a helyi érdek? vasutakról szóló 1880. évi törvénycikk úgy határoz meg, mint „oly vasutak, melyeknek f?czélja, hogy az illet? vidék forgalmi és közgazdasági igényeinek megfeleljenek." A térségi vasút esetében a térség fogalma nem azonos a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény melléklete szerinti kistérségek, ill. a statisztikai kistérségek fogalmával. Egy térségi vasúti pályahálózat több kistérséget is érinthet, a térség vasúti jogi fogalma egyetlen közigazgatási területi egység fogalmával sem azonosítható.

A térségi vasutak alapítását általában az országos hálózatéhoz képest eltér? m?szaki színvonal és az ebb?l fakadó takarékosabb üzemeltetés lehet?sége indokolhatja. Különösen igaz ez a keskeny nyomköz? vasutakra, amelyek a normál nyomtávolságú vasutakhoz képest egészen eltér? m?szaki színvonalú tevékenységet tesznek lehet?vé. Amennyiben azonban a f?vonal meghatározásában szerepl? feltételeknek megfelel, térségi vasúti pályahálózat része nem csak a m?szaki szempontból definiált mellék-, hanem f?vonal is lehet.

Vasúti törzsvonal (topológiai): azok a vasútvonalak, amelyek a vasúthálózat gerincét alkotják, és amelyekb?l a többi vasútvonal kiágazik. A törzsvonalak általában f?vonalak és viszont, de a két fogalom nem keverend? össze, a törzsvonal ugyanis a hálózatban betöltött forgalmi funkcióra, a f?vonal pedig m?szaki kiépítettségre utaló elnevezés. A magyarországi vasúti törzsvonalak kivétel nélkül nyílt hozzáférés?ek az Európai Gazdasági Térség vasúti társaságai számára.

Vasútvonal: Két vagy több földrajzi hely vasúti összeköttetése. A vasútvonalak m?szaki szempontból f?- vagy mellékvonalak, a hálózatban betöltött elhelyezkedésük és szerepük (topológiai) szempontjából pedig vasúti törzsvonalak, vasúti összeköt?vonalak, szárnyvonalak vagy zsákvonalak lehetnek.

Vicinális: a helyi érdek? utak, illetve vasutak XIX. századi elnevezése. A vicinális szó a burkolt országutak kiépítésével a közutakról lekopott, illetve a köznyelv gyakran a vasúti vicinálisokon közleked? vonatokra is használja.

Zsákvonal (topológiai): olyan vasútvonal, amelynek egyik végpontja sincs más vasútvonalakkal összekötve.