Németországban 1912-ben már vizsgáló állomások m?ködtek (!) mind a polgári mind a katonai célú gépjárm?vek vezet?inek kiválasztására. Az évtizedek során stabil és jól strukturált rendszer alakult ki.

Joggal beszélhetünk német modellr?l és annak sikeres exportjáról, hiszen Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Törökországban, az USA egyes államaiban (Michigan), és Kanada egy részén is e szerint szervez?dött az alkalmasság-vizsgálati tevékenység.

Jóllehet jogszabályban el?írt el?zetes pszichológiai alkalmasság-vizsgálati kötelezettség csak az alkalmatlanság gyanújának felmerülése esetén jelenik meg (a sikertelen vizsgázás is ide sorolandó), mégis több tartományban rutinszer?en vizsgálják a "D" kategóriás vezet?i engedélyt szerezni kívánókat, illetve a taxi gépjárm?vezet?i foglalkozásra engedélyt kér?ket. A vizsgálatok túlnyomó többségét a felt?n? közlekedési magatartásúak adják (ittas vezet?k, 18 büntet?pontot meghaladók). Diagnosztikai eljárásaik közel azonosak az osztrák eljárásokkal.

A német rendszer stabilitása ellenére - els?sorban EU-s hatásra - jelent?s változáson ment át az elmúlt években, és ezek közül talán legfontosabb a fogalmak szintjén bekövetkez? változás, nevezetesen az alkalmasság fogalmának határozott módosulása. Az osztrák rendszerhez hasonlóan itt is kib?vült a közlekedési jogszabályok és büntet?törvény kiemelked? vagy ismételt megsértésének hiányával, amit a karakter alkalmatlansága jeleként kezelnek, s mint ilyeneket ki kell zárni a közlekedésb?l.

Ez a további vizsgálat a következ? pszichológiai szempontokat is lefedi:

• stressz
• orientáció
• koncentráció
• figyelem
• reakcióid?