Belvízi hajóközlekedés
A belvízi hajózás nagy szerepet játszik az európai áruszállításban. Több mint 37.000 km belvízi út köt össze sok száz várost és ipari régiót. Az Európai Unió 27 tagországa közül 20-nak van belvízi útja és ebből 12-nek van összekapcsolt vízi hálózata. A belvízi hajózás a többi szállítási módhoz képest megbízhatóbb és kevésbé környezetszennyező. Az Európai Bizottság célja, hogy elősegítse és erősítse a belvízi hajózás versenyképes pozícióját a közlekedési rendszerben és, hogy megkönnyítse az intermodális logisztikai láncba való integrációját. Az Európai Unió közlekedéspolitikájának fő célkitűzései között szerepel a belvízi hajózás fejlesztése, mintegy alternatívát kínálva a közúti (vasúti) közlekedéssel szemben. Talán az egyik legfontosabb érv a hajózás mellett, hogy az előbb említett közlekedési módokhoz képest jóval környezetbarátabb és az externális költségek itt a legkisebbek a közlekedés valamennyi ágát figyelembe véve (Tanulmányok szerint a belvízi hajózás teljes externális költsége hétszer kisebb, mint a közúti közlekedésé). Nem utolsó szempont a belvízi áruszállításnál, hogy nagy fokú biztonságot nyújt a veszélyes áruk szállításánál.
Duna Bizottság
A Duna Bizottság egy kormányok közötti nemzetközi szervezet, melynek alapító egyezményét 1948. augusztus 18-án Belgrádban írták alá. A Belgrádi Egyezmény szabályozza a Duna jogi helyzetét. A Duna Bizottságnak 11 állandó tagja van (Ausztria, Belgrád, Magyarország, Németország, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna, Horvátország). A hivatalos nyelvei a német, az orosz és a francia. A szervezet 1954 óta Budapesten székel. A bizottság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, a bizottság munkáját titkárság segíti. A Duna Bizottság elsődleges célja a Duna szabad hajózhatóságának a megteremtése és fejlesztése. Célja továbbá, hogy a hajózhatóság feltételeit és biztonságát javítsa az alapvető szabályozó dokumentumok kölcsönös elismerésének megteremtésén keresztül.
European Martime Safety Agency (EMSA)
A tengeri közlekedés alapvető fontosságú Európa és az egész világ számára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az EU a külkereskedelmének több mint 90%-át tengeren bonyolítja és több mint 2,7 milliárd tonna árut rakodnak ki és be az EU kikötőiben. A hajózás az áruszállítás szempontjából a legfontosabb közlekedési mód és az marad a jövőben is. Az EMSA felállítására az ERIKA és a Prestige olajtank balesetek után 2002-ben került sor. Az ügynökség azzal a céllal jött létre, hogy megteremtse a technikai és tudományos alapokat az Európai Bizottság és a tagállamok számára ezzel elősegítve, hogy a polgárok utazása és az áruszállítás biztonságos és tiszta legyen. Az ügynökség fő célja, hogy erősítse a kooperációt a tagállamok között a kulcsterületeken.
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet az ENSZ egyik szakosított szerve. Felelős a tengeri hajózás biztonságáért és a hajók által okozott szennyezések megelőzéséért. A szervezet székhelye London. Az 1948-as Genfben tartott nemzetközi konferencián fogadták el az IMO-t formálisan létrehozó egyezményt, amely 1958-ban lépett életbe és a szervezet első találkozóját egy évvel később tartották meg. A szervezet eredeti neve Inter-Governmental Maritime Consultative Organization volt (IMCO), csak 1982-ben változtatták a nevét IMO-ra. A tengeri hajózás biztonságának garantálása fontos feladat. Az 1912-es Titanic katasztrófa után létrejött a SOLAS (International Convention for the safety of Life at Sea) 1914-ben, amely különböző biztonsági előírásokat fogalmazott meg a tengeri hajózás biztonsága érdekében. Az IMO első feladata volt, hogy elfogadja a SOLAS új verzióját, a legfontosabb egyezményt, amely a tengeri biztonsággal foglalkozik. Habár a biztonság fenntartása volt és lesz is az IMO legfontosabb felelőssége, a környezeti szennyezés visszaszorítása is komoly problémát jelent napjainkban.
Rajnai Központi Hajózási Bizottság
A szervezet célja elősegíteni a rajnai hajózás gazdasági virágzását a tagállamok kormányainak javaslatain keresztül. Ma a Rajna a legfontosabb belvízi út Európában, évente 300 millió tonna árut szállítanak rajta, háromszor többet, mint a Dunán. A szervezetnek továbbá célja, hogy a hajózás biztonságát és a környezet biztonságát elősegítse különböző szabályozásokon keresztül. Fontos célkitűzés a Rajna rendszer egységesítésére való törekvés valamint a hajózás szabadságát gátló akadályok lebontása és a hajózható csatornák jó állapotának fenntartása.
Duna menti országok hajózási információi:
Németország:
Horvátország: